A Magyar Kémikusok Lapjának novemberi különleges, borról szóló számában jelent meg e terjedelmes cikk, melyet  kimondottan a szőlőmagolajnak és a szőlőmag mikro-őrleménynek szenteltem. Korábban részletei már olvashatók  voltak honlapunkon, most azonban az egészet bemutatjuk, ahogy az ott látható volt. Kellemes időtöltés kívánok az  olvasáshoz!

 

 

A SZŐLŐMAGBAN AZ EGÉSZSÉG?

Sárkány Péter

A ”bor és egészség” témakörben számtalan hazai és nemzetközi kutatási eredményről olvashattunk az elmúlt ötven évben. Tudományosan is megalapozott vizsgálatok szerint a szőlőbogyóból a feldolgozás során feltárt mustból az erjedés után a borban „oldott” több ezer vegyületről feltételezhető, hogy a szervezetünk számára jótékony, egészségvédő hatású. A szőlőt szüretkor fogyasztjuk, de a bort azonban kevesen ihatják, de ha a szőlőmagot a szervezet számára oldhatóvá tesszük, akkor az antioxidáns hatóanyagok bárki számára hozzáférhetők lesznek. A borfogyasztók számára is kedvezőbb hatású, ha az „iható” szőlőmag mikro-őrleményt is kortyolják. Az orvosi vizsgálati eredmények szerint a bor esetében csak a túlzott mértékű alkohol fogyasztás és a bor kénezése szab határt, emiatt vetődhetnek fel az egészég károsodást okozó jelenségek.

A szőlő és bor az ősi kultúrákban

A szőlő az emberiség történelmével lehet egyidős, egyik legrégebbi kultúrnövényünk, melyet különös gonddal ápoltak és szent és isteni gyógynövényként ültették. Egyes feltételezések szerint, ásatások már 8-10000 éves szőlőmag leletekről adnak hírt. Bibliát megelőző korokban már komoly kultusza volt a szőlőnek. A feltárt ókori sírokban az elhunytak mellé az edényben elhelyezett szőlőből csak a mag maradt épségben. Tudományosan is feltevődik a kérdés, hogy a mikroorganizmusok, rovarok, stb. miért nem tudták megsemmisíteni a magot.

A szőlőmag külsejéből, morfológiájából következtetni lehet még a fajtákra is. Palento biologusok kutatják az ősi fajtákat, az erdei vadszőlőket megkülönböztetve a termesztettől. Julius Caesar is bort itatott katonáival és még ma is sokan borral dezinficiálják, a fertőzőzött vizet. Kevesen tudják, hogy a francia Provence-ben 1520-as években pusztító járványok ellen a pestis-doktorként is ismert Nostradamus vörösborral gyógyított és fertőtlenített. Hasonló felismerésre jutott Louis Pasteur, aki a mikroszkóp felfedezésének köszönhetően megállapította (1857), hogy a fertőtőzésekért felelős patogén mikrobák a borban elpusztulnak. kijelentette: „a bor a legegészségesebb, leghigénikusabb ital”. Valószínűleg nem az alkohol, hanem a ma már ismert fenolos vegyületek semlegesítették a patogén sejteket, vírusokat és azok enzimjeit, fehérjéit.

Resveratrol és egyéb antioxidánsok

Napjainkban az antioxidáns hatású vegyületek kiemelt kutatási területet képeznek. Az utóbbi időben egyik leginkább vizsgált ilyen vegyület a resveratrol, ami a nem flavonoid-fenolok csoportjába tartozik. Ez az anyag a növény „immunanyagának” tekinthető, mivel megvédi a szőlőt a fertőzésektől, megköti a káros szabadgyököket, amik a kedvező biokémiai folyamatokat gátolják. A resveratrol az érés során a szőlőbogyóban főként a héjszerkezetben halmozódik fel, de kimutatható a magrészekből is a szőlő-feldolgozási technológiák és a szőlőfajtáktól függően változó mennyiségben.

Megfigyelhetjük, hogy a szőlőbogyót érés során a napsugarak (UV sugarak) átvilágítják, és mintegy háromdimenziós nagyító lencseként a hősugarak koncentráltan hatnak a szőlőmagra, nem károsítva a géneket átörökítő, szaporítást szolgáló termést, a magokat. A kékszőlők bogyói a napsütésben szinte felforrósodnak és töppedve ráncosodnak a vízvesztés miatt. A kutatások szerint, a szőlőfajták héjában a sötétebbeknél az antocianin színanyag mennyiségével arányosan kevesebb a resveratrol mennyisége, és fordítva, ami további magyarázat arra, hogy a szőlő növény önmagát is védi a káros hatásoktól.

A resveratrolt orvosi szempontból vizsgálva jótékony hatású lehet a szív-, és  érrendszeri megbetegedések elleni védelemben, segít megelőzni a szívinfarktust,  rugalmassá teszi az érfalat, így értágító hatású azáltal, hogy a vér HDL-koleszterin  koncentrációját növeli és normalizálja a koleszterin szintet. A polifenoloknak és a  resveratrolnak együttes gyulladást gátló hatását is kimutatták, mivel gátolja a  ciklooxigenáz enzimek működését és javítja a glükóz felhasználást a cukorbetegeknél,  pedig csökkenti az inzulinrezisztenciát.

Ellentétben a közhiedelemmel a borok a szervezetben lúgosító hatásúak. Jó példa  erre a somlói kemény, savas, fanyarabb, vulkáni talajon termett borok. A boros  gazdák ma is gyógyborként tisztelik és a “nászéjszakák borának” nevezik, mivel a  császári trónörökös ifjak arányát növelte a sűrűn elfogyasztott “somlai”. Sokan a  kezdődő gyomorfekély ellen javallják, de étvágytalanság esetén is kiváló hatású a  legkisebb borvidékünk különlegessége. A fekélyes, gyulladásos tünetekre a szőlő  fenolos vegyületeit ajánlják, de a hidegen sajtolt magolaj is alkalmasnak bizonyult a gyomorégés csökkentésére. Ma egyre inkább aktuális a néhai Dr. Oláh Andor természetgyógyász mondása, hogy „ A szőlőt elsősorban a magja miatt kellene termeszteni”

Szőlőmag olaj

A szőlőfeldolgozásnál, préselésnél, sajtolásnál optimálisan 30% törköly keletkezik. A vörösborkészítésnél az erjedés végén a törköly elválasztás után az élesztős, seprős törkölyt hasonlóan a fehérborkészítésnél keletkező édes törkölyt valamilyen módon hasznosítják, korábban törkölypálinka készítésre, komposztálásra, napjainkban az EU szabályozás miatt komplex feldolgozással alkohollá dolgozzák fel, de lehetőség van szőlőmag olaj kinyerésére is. Az Európai Unióban kötelező a borászati melléktermékek ellenőrzött hasznosítása. Az intézkedés célja a szőlőtörköly túlzott kipréselése során keletkező gyenge minőségű borkészítésének, ezáltal az eladhatatlan borfeleslegek képződésének, továbbá a környezetet is terhelő melléktermékek borkészítés céljából történő újrahasznosításának (csiger borelőállításának) megakadályozása. Az EU rendelet (1493/1999/EK Rendelet 27. cikk 3. és 6. bekezdés) a szőlőmag-olajkészítésre is lehetőséget adott, ezért dolgoztuk ki a hazai megoldást a támogatásnak és az együttműködőknek köszönhetően.

Az elmúlt évek kutatásai azonban rámutattak arra, hogy nemcsak a gyümölcs maga és az abból nyert szőlőlé és bor rendelkezik pozitív élettani hatással, hanem a szőlőmelléktermékeinek is kiemelkedő szerepe van az egészséges életmód kialakításában. Az eddigi munkát számos vizsgálattal, azok eredményeivel, valamint a felhasználásra tett javaslatokkal, referenciákkal sikerült megerősíteni.

Az első magyar, nagy mennyiségben, gazdaságosan, forgalmazott hidegen sajtolt szőlőmagolaj a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program (NKFP) 2001-2004. eredménye a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatató Intézetben (KÉKI) jelen szerző kutatási témájaként készült Pilisborosjenőn egy demonstrációs üzemben. Azelőtt voltak kísérleti gyártások, amiről korábbi szakcikkek beszámoltak. Azóta az NKFP program eredményeként több cégnél is megvalósult és keresett termék lett a hidegen sajtolt szőlőmag-olaj. A szőlő magjában lévő kevéske (10-18%) olaj (Vitis viniferae oleum e semine) a szervezetünk számára sokkal több és értékesebb bioaktív anyagokat tartalmaz, mint más, ismert növényi olajok. Helyettesíti az importot, mivel magyar szőlőből, a legkíméletesebb fizikai eljárással készült, élettanilag fontos étolaj, mely külsőleg is kiváló, öregedést gátló kozmetikum.

A hidegen sajtolással az „extra szűz” olajokhoz hasonló élettanilag értékes antioxidáns anyagokban gazdag étolajat állítottunk elő, mely lényegesen eltérő minőségű, ezért drágább a nagyüzemi oldószeres kivonással, desztillálással és különböző finomítási eljárásokkal készült„finomított étolajoktól”. Az avasodásra hajlamosabb „finomított étolajokat” stabilizálják, dúsítják adalékanyagokkal. A magyar BIOIL, VITOIL, VINISEERA® néven az első, hidegen sajtolt „extra szűz” szőlőmag olajokat előállító cégek, melyek megbízhatóak, mivel csak szőlőmagot sajtolnak, így nem keveredhet más, egyéb olajokkal.

A hidegen sajtolt olaj sajátos hagyományos préseléssel készül. A szárított mag zúzása után a 6-8% kinyerhető olaj nagy nyomáson működő csigapréssel cseppenként nyerhető ki, majd kíméletes ülepítéssel, szűréssel tisztítják. Más melegsajtolási és nedves magfeldolgozási eljárásokkal szemben ez a módszer a legkíméletesebb. II. Miksa császár olyan értékesnek tartotta, a kezdetlegesen kiütéssel nyert szőlőmag olaját, hogy 1596-ig az olaj előállítása császári monopólium volt és az arannyal volt egyenértékű. Ma két szőlőtermelő európai államban készítenek lepárlással szőlőmag olajt (francia, olasz), az oldószeres (alkoholos) extrakcióval, desztillációval “finomított” olajként szupermarketekben forgalmazzák, hasonlóan az olcsó olívaolajokhoz. Ezek a „finomított” feliratú étolajok kevésbé értékesek; mivel nem tartalmazzák a hidegen sajtolásnál kioldódó bioaktív, antioxidáns anyagokat, csak legfeljebb utólag hozzáadottan. A káros lepárlási hőkezelés miatt viszont tartalmazzák a nemkívánatos transz-zsírsavakat, főként transz-linolsavat, melynek túlzott fogyasztása kockázatos, növeli az LDL-koleszterin szintet, depózsírt és az elhízást, újabban transz-zsírsavak rákkeltő hatását bizonyították. Napjainkban több éves feledés után ismét reneszánszát éli a hidegen sajtolt szőlőmag olaj, mely tetszetős, átlátszó, zöldessárga színű, illata dióhoz, mazsolához, feldolgozott szőlőhöz hasonló, kellemes íze és számos előnyös biológiai tulajdonsága miatt is, valamennyi növényi olaj félénél értékesebbnek tartják. Elsősorban fűszerezett, ízesített salátaolajként és hidegkonyhai ételeknél használják az igényes csúcs gasztronómiában és drága kozmetikai szereknél, a bőr elöregedése ellen a töredezett elasztin, kollagén-láncok regenerálásra például a francia borterápiás (oenothérapie) kezeléseknél.

A tökmag-olajhoz hasonlóan a népi gyógyászatban és a szabadforgalmú gyógyszerek között is világszerte terjed a szőlőmag-olaj és kivonatok széleskörű alkalmazása. Sütéshez is kiváló6lehet, anélkül, hogy égés vagy akrilamid-, füstképződés bekövetkezne. 210º C felett van az égéspontja, míg az olíva olaj 120°C, a kukorica és a szezámmag olajé 200°C. Mindezek ellenére nem ajánljuk sütésre, mert a hőhatásra káros transz- zsírsav képződik és az értékes anyagok is károsodnak. Táplálkozás élettanilag értékes az összetételénél fogva is, amit a KÉKI-ben végzett vizsgálatok és a szakirodalom is alátámasztanak. A szőlő gyümölcs rendkívül gazdag forrása a bioaktív, antioxidáns, fenol-vegyületeknek, természetes színanyagoknak. A szőlőmag telítetlen zsírsavban A-, E-vitaminban, oligomerproantocianidinekben(OPC), flavonokban, ezért az antioxidáns és szabadgyök semlegesítő hatása francia kutatások szerint 18,4-szer erősebb, mint a C vitaminé, és 50-szer erősebb az Evitaminnál. Az antioxidáns hatásnak tulajdonítható, hogy a 90% telítetlen zsírsav tartalomellenére hosszan eltartható, avasodás nélkül, amit a hidegen sajtolt olajok fenolos komponenseinek tulajdonítanak, szemben az avasodásra hajlamos finomított étolajokkal.

A szőlőmag olaj az esszenciális telítetlen zsírsavösszetételének, elsősorban a linolsavnak (ω-6) köszönhetően, már kis mennyiségű fogyasztása is ideális, nincs zsíros utóíze, növeli a jó koleszterin szintet (HDL), csökkenti az LDL koleszterint, és a zsíranyagcserében segíti a depózsír lebontást. A napi túlzott zsírfogyasztás csökkentése minden második túlsúlyos magyar embernél fontos lenne, tehát az optimális 30-50g napi zsiradék harmadát lehetne hidegen sajtolt szőlőmag olajjal helyettesíteni, egy teáskanálnyi csak kevés (90 kcal/10g) energiát adna. A hidegen sajtolt szőlőmag olaj kozmetikumok, gyógy- és szépségápoló szerek alapanyaga, de illatosított fürdő-, szauna-, és masszázs-olajok öregedés és narancsbőr gátlóadaléka. Tapasztalatok alapján baktericidként sokféle gyulladást (fogíny, fekély, reflux) csökkentő hatású, ugyanakkor bőr és hajregeneráló hatású.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a hidegen sajtolt szőlőmag olajban a komplex bioaktív anyagok a szervezet öregedéséért felelős szabadgyökök lekötésével gátolják a negatívkörnyezeti hatásokat (légszennyezők, sugárzások, gyulladási folyamatok, kalcinogének, dohányzás, helytelen táplálkozás, túlzott sport okozta veszélyeket).

Szőlőmag mikro-őrlemény

A neves hazai pincészetből származó első magyar szőlőmag mikro-őrleményt a tatai Transmissió Kft. által készített és méhsejt-alakú papírdobozban csomagolt VINISEERA® márkanéven forgalmazzák. A szőlőmag termék mért összes polifenol tartalom átlag 3000 mg/100g. (OÉTI 6286/2009.)

2002-ben az első magyar kisüzemi hidegen sajtolt szőlőmag-étolaj kinyerése után kezdtük meg a szőlőmag liszt előállítására irányuló kísérleteket. Miért szükséges a minél kisebb méretre őrölt szőlőmag? Ha a magot szétrágjuk, vagy lenyeljük, akkor alig hasznosul. A malmi őrléssel (50-150mikron) sem sikerült az aktív anyagokat teljesen felszabadítani, ezért egy igen drága légtechnikai szabadalmi eljárással előállítottuk a mikro-őrleményű szőlőmag finom port (lisztet), melynek átlag mérete 10 mikron, tehát nem recseg a fogak között, mint más utánzatok és import termékek! A különleges szuperőrlő berendezéssel rendkívüli finomságú hidegőrlésű őrleményt nyerünk. A nagyon kemény szőlőmagban található egyedülálló hasznos hatóanyagok (ezeknek csak kis hányada ismert) összességében jól felszívódva, kiváló étrend-kiegészítők. A magyar találmány szerinti púderfinomságú szőlőmag mikro-őrleményben lévő aktív polifenol vegyületek vízben oldhatók, hőállóak, sütésnél sem károsodnak. A mikro-őrlési eljárásnak köszönhetően egy mag összes felülete, kiterítve közel 0,5 m² lenne, mivel „teljes kiőrlésű mag”, ezért komplex hatóanyagú, szennyeződésektől mentes, jól oldható (pépesíthető) és így jobban felszívódik, hasznosul, mint a kivonatolt (extrahált) kapszulázott, vagy egyéb úton készített hasonló termékek.

A polifenolok táplálkozásunkban a ma legtöbbet emlegetett természetben előforduló; hatásos antioxidánsok, szőlőben, borban, szőlőmagban, gyümölcsökben, zöldségekben, gyógynövényekben, ehető-magvakban, gyógy-gombákban, teákban, stb. találhatók ezek afitonutriensek. A tokaji botritiszes borokban a héj és mag jobban feltáródik, antioxidánsokban gazdagabbak lesznek, és ez jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy ezek a borok évtizedekig jól eltarthatók, árverési borként is nyilvántartottak. A borászatok a szőlőmag tanninját a kénezés csökkentésére is használják eredményesen, a szőlőmag mikro-őrleménnyel a Villányi vörösborokkal sikeres kísérleteket végeztünk.

Ezek az élettanilag fontos OPC-k és flavonoidok borelemzési adatok alapján a szőlőmagból és héjból csak kis mértékben oldódnak ki a héjon-erjesztésnél. Az éretlen mag kesernyés, zöld ízt ad a bornak, míg a leülepedő barnás fásodó magból kevés hasznos vegyület oldódik a hosszantartó macerálás ellenére.

A porított szőlőmag nagyobb mennyiségben tartalmaz még rostanyagot, szénhidrátot, fehérjét, esszenciális zsírsavakat, nátrium, kalcium, foszfor, kálium, magnézium, vas, mangán, réz, cink, bór, molibdén és egyéb nyomelemeket is. Francia kutatások alapján a szőlőmagban a polifenolok ill. az OPC-k (vitaminokkal analóg) antioxidáns hatása 18,4-szer erősebb, mint az egyébként fontos C vitaminé, és ötvenszer erősebb az E vitaminnál. Fokozott C-vitaminfogyasztásnak csak meghatározott mennyiségű polifenol bevitellel együtt van értelme, mivel az eltérő erősségű antioxidáns vegyületek szinergens hatásúak. Az összetapadt vörösvértestek az antioxidánsok hatására szétválnak és több oxigént és tápanyagot képesek szerveinkhez eljuttatni, egyben méregteleníteni. Az érvédő hatású antioxidáns polifenolok (beleértve az OPC-ket) biológiai hasznosulása nagyon jó, könnyen felszívódnak a bélrendszerben, ezért már kis mennyiségben (1-2 mg/kg testsúly/nap) is hatásosak. A polifenolok, OPC-k ez idáig ismert leghatásosabb láncreakciós szabadgyök-csökkentők, semlegesítők, és ezáltal jelentősen segíthetnek megakadályozni az emberi sejtek és szövetek károsodását, gyulladásos, allergiás tünetek kialakulását, továbbá erősítik az érfalakat. Bőrünk ráncosodását (cellulitis), petyhüdtségét a kollagén és elasztin változása okozza.

A nemzetközi kutatások alapján a természetes antioxidánsok előnyösek lehetnek az  érelmeszesedés, szívbetegségek, egyes daganatos megbetegedések, az agy,  idegrendszer károsodása ellen, illetve ezek megelőzésében. Továbbá csökkenthetik  a magas vérnyomást, a káros koleszterin- és vércukorszintet, valamint javítják a vér  oxigénfelvevő képességét és védik a májsejtek membránját a méreganyagok  károsító hatásaival szemben. Szervezetünk túl sok szabadgyöknek van kitéve: a  belélegzett szmog, az ózon-lyuk miatti UV-A és UV-B sugárzás, helytelen  táplálkozás, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás és nehéz fizikai megterhelés miatt  is az oxidációs stressz káros hatásait a növények antioxidáns komponensei  jelentősen csökkenthetik.

A szőlőmag mikro-őrlemény ugyan nem helyettesíti a kiegyensúlyozott étrendet és  az egészséges életmódot, de jelentősen védheti a sejteket a szabadgyökök károsító hatásaitól. Táplálékaink a szervezetünket belülről, míg a kozmetikumok bőrön keresztül kívülről védenek. Mindezek egymást erősítve hozzájárulnak a test védelméhez, esztétikájához és a jó közérzethez. Számos irodalmi adat, eddigi egyéni tapasztalat, referencia mindezt igazolni látszik. A szőlőmag mikro-őrleményt fogyasztók a betegségekből gyorsabban gyógyulnak, fizikai és szellemi teljesítményük az élet minden területén növekszik, azaz van esélyük jobban és egészségesebben élni. Fiatalok, sportolók és idősebbek egyfajta doppinghatást feltételeznek. A szervezetükben az oxigén ellátást javítja, azáltal, hogy elősegíti a vörösvértestek szétválását így a hemoglobin több oxigént képes szállítani a sejtekhez, jobb a káros anyagok oxidációja. Például sportolóknál a fáradtságot okozó tejsav az izmokból gyorsabban távozik. Orvosok szerint a visszér elleni gyógyszerek egyik alapanyaga az érfalakat erősítő és rugalmassá tevő szőlőmag-kivonat, ami egyben segíti a zsírégetést (fogyókúra) és enyhén vízhajtó hatású. A polifenolok késleltetik az öregedést; „anti-ageing” hatásúak, „a szervezetrozsda-gátlójának” tartják, így fiatalság megőrző hatásúak lehetnek, erősíthetik az immunrendszerüket, betegségekkel szembeni ellenálló képességet.

Szőlőmagban mért ORAC érték a legtöbb

Az ORAC (Oxygen Radical Absorbance Capacity = oxigéngyök-megkötő képesség) nemzetközileg elfogadott szabvány az élelmiszerek és táplálék-kiegészítők összes antioxidáns kapacitásának mérésére. Mivel rengeteg antioxidáns jellegű összetevőt, vegyületet (vitaminok, aminosavak, ásványi sók, enzimek polifenolok, stb.) kellene vizsgálni, ezért ezzel az ORAC teszttel (az E-vitamint választották alapértéknek: 1200 μmolTE/g =TroloxEgyenérték) mérik az alapanyagok szabadgyököket semlegesítő hatását. A szőlőmagban ez az ORAC-érték 50 000 volt, ami az eddig ismert magas ORAC-értékű kakaó, goji, acai és egyéb növényekben mért értékeket felülmúlta. A kapszulázott formában forgalmazott szőlőmag kivonatokban csak 15000-es ORAC értéket mértek. A szervezetünk számára káros szabadgyökök folyamatosan képződnek, ezzel meggyorsítva az öregedését „rozsdásodását”. Amennyiben védekezünk a legfőbb ellenséget jelentő szabad gyökök ellen, úgy a fiatalságunkat, egészségünket is megőrizzük. A szakemberek a napi 3000-5000 ORAC-értékű táplálkozást javasolják, de ha valaki dohányzik, legyengült az immunrendszere, tartósan beteg, fizikailag leterhelt, versenyszerűen sportol annak ez az érték a duplájára növelhető.10Csupán vitamintablettákkal nem pótolhatók a természetes növényi anyagokban található tápértékek és antioxidánsok.

Szőlőmag és a rák a nemzetközi kutatásban

Megfigyelhetjük, hogy a szőlőfürtök és a bogyókban lévő magok szív formájúak! Elődeink ezért is feltételezték, hogy a szőlő segít a szív- és érrendszeri, egyéb degeneratív, rákos betegségek leküzdésében. A 2009-ben az amerikai rákkutatás szaklapjában megjelent tudományos cikkben, a szőlőmagban talált sajátos anyagokról klinikailag kimutatták, hogy a leukémiás sejtek 76%-át 24 órán belül elpusztították. Azonban a kutatók és az orvosok szerint a rákellenes gyógyszer kifejlesztéséig még hosszú az út! Számos kutatás említi a mell-, prosztata-, bőr-, és emésztőrendszeri daganatos betegségeknél tapasztalt jótékony hatást.

Világjelenség, hogy a civilizált társadalmakban elmúlt évtizedekben a daganatos betegségek emelkedésének lehetünk tanúi, pusztít a „néma hóhér: a rák”. A rákbetegség kialakulását egy sejt genetikai állományának változása, majd több káros hatás segíti a daganatos sejtek gyorsképződését, szaporodását, amit a szabadgyökök is tovább vihetnek. A mindennapi életvitelünk során mind a beindító (iniciátor), mind az elősegítő (promóter) hatásokat nagymértékben befolyásolhatjuk jó vagy rossz irányba. Az egyéni életmóddal és szokásrendszerrel, ugyanis ezek növelhetik, vagy „alvó helyzetben tarthatják” a negatív genetikai hajlamokat és a tumor sejtek növekedését. Az emésztőszervi-daganatok számának növekedése jelzi, hogy az életmódbeli tényezők között a helytelen táplálkozás tekinthetjük elsőrendű oknak. A szervezet egy ideig képes ellenállni a rákkeltő hatásoknak, azonban az immunraktárak kimerülése betegséghez vezet. Az étrend terén sokan megelégszenek az egyoldalú gyorsételekkel, üres kalóriaforrásokkal, amelyek azonban idővel az egészséget veszélyeztetik.

A helytelen táplálkozás – illetve az ehhez társuló krónikus oxidatív stressz és egyéb hatásokra képződő szabad-gyökök, valamint a testedzés hiánya – melegágyát képezik a daganatoknak. A szervezet ilyenkor feléli immunanyagait és tartalékait, ezért védtelen lesz a szabadgyökökkel szemben. Az élelmiszeripari adalékanyagok, növényvédőszer-maradványok, nehézfémek, mikotoxinok, közvetlen károsító szabadgyökök (mutagének) alkalmasak a lappangó tumorsejtek létrehozására. Mutagén hatású vegyületek (gyökök) képződhetnek az emésztés, illetve belső átalakítások során is, amennyiben az ételek párosítása helytelen, és a gyomorban11erjedési, a bélben rothadási folyamatok indulnak el. (Pl.: egyszeri nagyobb étkezés, fehérjedús ételek után édesség vagy gyümölcs fogyasztása, stb.). A bélrendszer található az immunrendszer 70 %-a így ezekre a hatásokra érzékenyen reagál. A szabadgyökök mennyiségét a sültek, grillezett ételek, odaégett ételrészek, olajban sütött ételek és nagymennyiségű telitett zsírok és transzzsírsavat tartalmazó finomított olaj fogyasztása növeli. A mutációt okozó hatások mellett a helytelen étrend és a szervezet alacsonyfokú védelme következtében az immunrendszerünk meggyengülhet, mint például ez gyakran előfordulhat a kemo-, és sugárterápiás kezelések esetében. Éppen ezért javasolják az erős és hatásos nagydózisú antioxidánsok (C-, E-, A vitamin, folsav, szelén, cink, mangán) a növényi anyagok, élelmi rostok, flavonoidok, antocianidok, polifenolok, fito-ösztrogének, fitokemikáliák, stb. bevitelét.

Összességében elmondható, hogy a nyers vagy kíméletes eljárással készült, növényi alapú natúr élelmiszerek előnyösek, így a diétás rostokban, pektinben gazdag, színes héjú vagy húsú gyümölcsöknek (szőlő, alma, szilva, barack, fekete ribizli, áfonya stb.), zöldségféléknek, pillangósoknak, káposztaféléknek. Az olajos magvak E-vitaminja, olívaolaj egyszeresen telítetlen zsírsavtartalma, és az ásványvizek szintén védő hatásúak. Az étrend mellett természetesen a napi 2-3 liter folyadékbevitel is szükséges. Akik szeretnék megelőzni a némakórt, egy alapos bélrendszeri tisztítás és a bélflóra helyreállítása javasolható az esetleges gyulladásos folyamatok megállítására.

A szőlőmag mikro-őrlemény az eddigi tapasztalatok és a nemzetközi irodalom szerint is jótékony hatású lehet. Javasolt napi adagja kb. 5 g (maximum: 150 mg összes polifenol), amit mindenképpen folyadékba elkeverve, lassan pépesítve, ízlés szerint, vízbe, kefirbe, joghurtba, müzlibe, pudingba, gyümölcslébe, mézbe, lekvárba stb. vagy kenyérsütésnél 3-5%-banliszthez keverve fogyasszuk. A szőlőmag mikro-őrleményt és olajt külsőleg kozmetikai krémekbe, masszázsolajba, fürdő-, és hajolajként, arcvízbe keverve is hatásos. A 25 dekás hatszögletű zöldszínű papírdobozos termék kb. 2 hónapos adag, mely több évig is eltartható.

Összefoglalva megállapítható, hogy a szőlő gyümölcsként és feldolgozottan, valamint a törkölyben melléktermékként felhasználható és a keletkező anyagok hasznosak értékesek gyógyászati, egészségmegőrző, kozmetikai kezeléseknél.

 

Irodalom

SÁRKÁNY P.: A szőlészet-borászat környezetgazdálkodási feladatai. Környezetvédelmi konferencia (2002. február 6.) kiadványa, előadás és összefoglaló Balatonfüred.

SÁRKÁNY P. (2003): A szőlőmag-olaj ELIXIR Magazin 169, pp. 52-53.

SÁRKÁNY P., TÓTH T. , DAOOD H. (2003): A szőlőmag olaj nyerés eredményei Lippay-Ormos-Vas Tudományos Ülésszak. Abstracts book. pp. 52-53.

 

 

Rólam

Sárkány Péter Sárkány Péter vagyok. Okleveles kertészmérnök, borász (oenologue), élelmiszerminősítő szakmérnök, nemzetközi okleveles borbíráló, tanácsadó. A MÉTE Borászati Szakosztály elnöke, szakértője, valamint miniszteri delegált a Nemzetközi Szőlészeti Borászati Szervezet (O.I.V.) Bor és Egészség Munkabizottságába. Az EU civil fogyasztóvédelmi szervezet (BEUC) borászati szakértője vagyok. Több mint 10 éve kutatom a szőlőmag rendkívűl hasznos élettani hatását, melyet szeretnék minél szélesebb körben megismertetni mindenkivel.


Archívum